Szindbád

SZINDBÁD
– Az Út keresése –

(installációk és megnyitóperformance)

1995. május 29. – Cirko Gejzír Mozigaléria, Budapest


Szindbádtól keletre (részlet)

(fa, fotó, tempera, 1995 – egyenként: 30 x 50 cm)
 
Riadóutcai Dávid (részlet)
(fa, gipsz, fotó, homok, 1995)
 

Riadóutcai Dávid
(fa, gipsz, fotó, homok, 1995 – 200 x 200 cm

„Ha a lény éber, nem káprázik el, csak ha alvajáró. Ezért az érzéki világ, mely valóságosnak látszik, nem egyéb, mint az alvajáró lény káprázata. Tárgyi valóság nincs. Mindaz, ami külsőnek látszik, a nem éber lény önvarázslata.”

(Hamvas Béla)

Részlet a performance-ból (Szathmári Dávid – fotó: Nagy Géza)
 
  
„Minden lény saját képére teremtett világában zártan él. Az egyik lény világából a másikba átmenet lehetősége nincs.
Minden élőlény saját képére teremtett világában zártan él, ennek a világnak a titka, hogy mind a háromszázhatvan foka nyílt. (…) Nincs titkunk, mert megjelenésünkkel visszavonhatatlanul lelepleztünk önmagunkat.”

(Hamvas Béla)

 
 
 
Utazó: Fehér Zoltán
 

Első állomás: Borbély Róbert
 
Harmadik állomás: Ördögh Péter
 
Negyedik állomás: Garzó Lajos

Végállomás: Szathmári Dávid
 

„Az öreg Szindbád olykor fölébe tud kerekedni méltatlan körülményeinek, s olyan méltósággal cselekszik, amilyenre regényes képzelgéseinek idején képtelen lett volna. Legnagyszerűbb példája ennek az, amikor utolsó kincsét, szép, fehér, maga vasalta ingét nyújtja át keresztajándékul a cigánypurdénak, ezzel magának az életnek ad ajándékot: az életnek, melyet mindaddig szerepekkel, s bölcselkedő szavakkal kicselezhető ellenfélnek tartott.”

(Fábri Anna)

 

„A szeretet hullámzó, szelek korbácsolta tenger, amelynek nincs kikötője, sem partja. A szerelmes a tengerbe vész, és vesztében elvesznek gyötrelmei, s megszületnek teljességei.”

(Ramon Llul: A szerelmes és a Szeretett könyve)

 
 
 
Részlet a performance-ból (Borbély Róbert a zongoránál – fotó: Nagy Géza)

Szereplők:

Utazó: Fehér Zoltán
Első állomás: Borbély Róbert
Második állomás: Lakatos Zsolt
Harmadik állomás: Ördögh Péter
Negyedik állomás: Garzó Lajos
Végállomás: Szathmári Dávid
 
Fotó:

Fehér Zoltán, Nagy Géza

Videó:

Tóth Gábor

Zene:
 
United Gods

Diamanda Galas: Gloomy Sunday

Luigi Cherubini: Médeia

Amilcare Ponchielli: Gioconda 

Nincsenek megjegyzések: